Újabb Vendég-MeSeMeS-ek érkeztek “szerkesztőségünkbe”! Nádasi Lajos testipásztor (régi, szorgalmas alkotótársunk) egy talányos “Találós kérdést” küldött be, Falcsik László a Facebook oldalunkon jelentkezett be “A 3 kismalac” című alkotásával, míg Zsuzsi ka “A nagylelkű, de politikailag inkorrekt” című mesemessel örvendeztetett meg bennünket. Mindhárom alkotás a “Játék” fejezetben a “Vendég-MeSeMeS” ikonra kattintva olvasható.
Időközben 57-re nőtt azon országok száma, ahol “mesemesemény” történt, hiszen Vietnámból, Thaiföldről, Észtországból és Koszovóból is felkeresték a MeSeMeS honlapját.
Legutóbbi hirlevelünk óta 22-ről 28-ra nőtt azon USA tagállamok száma, ahol belekukkantottak a MeSeMeS honlapjába. A Kedves MeSeMeS olvasók a MeSeMeS Facebook oldalán érdekes statisztikákat láthatnak az oldal látogatottságáról (kor, nem, földrajzi elhelyezkedés szerint), ugyancsak itt közöljük az USA tagállamok “rangsorát”, ez úton is megköszönve a kaliforniai “csúcstartók” lelkesedését.
utolsó előtti frissítés: 2013. 05. 20.
Rendkívüli közlemény: Lázár Ervin 2013. május 5-én született 77 éve. Emlékezve a mester születésének ezen mesebeli évfordulójára, illetve ünnepelve a Gyermeknapot 2013. május 26-án mesefilm ősbemutató lesz az M2 gyerekcsatornán 12:00 órakor. Ekkor és ott láthatja először a nagyközönség Lázár Ervin legnépszerűbb meséjének, a „Dömdö-dömdö-dömdödöm”-nek a zenés, animációs feldolgozását. A mesefilm 2013-ban készült, Sebő Ferenc zenés feldolgozása alapján („Erdei dalnokverseny” a Hangzó Helikon sorozat Lázár Ervin kötetében jelent meg eredetileg). A mesefilmben mesélő, zeneszerző: Sebő Ferenc, zene: Sebő-együttes, az animációt készítette és a filmet rendezte: Zeke László. Sok szeretettel várunk minden kedves MeSeMeS olvasót a képernyők elé!
Libanon az 53. ország, ahol megnyitották a honlapunkat, ugyanis 2013. március 28-án MeSeMeSemény történt Beirutban.
148 karakter. A maharadzsa hirtelen agyoncsapta a vérét szívó szúnyogot. Súlyosan megterhelte saját karmáját, hiszen drága, reinkarnálódott mamája vérét ontotta.
A mesemes a karma tan lényegét tárgyalja. Az életében saját karmáját terhelő egyén a reinkarnációt követő létében kénytelen tettéért kiállni a szenvedést. Ez a magyarázata a látszólag ok nélküli, szenvedéseknek, amire jelen létünkben - úgy tűnik - nem szolgáltattunk okot. Ez a felfogás rokonítható a szerző saját elméletével (ami ehhez hasonlóan a sorscsapásokért azt okolja, aki a csapásokat elszenvedi), azzal a különbséggel, hogy a saját tetteinkért a felelősség nem az újratestesülést követően, hanem még halálunk előtt terhel bennünket. A szerző saját elméletét a "Gereblye-tan" címen foglalhatnánk össze, ami egyben címadója is a mesemesek egyik fejezetének. A címadó mesemes így szól:
Mesemes a Sorsról A mihaszna legényt csúnyán orrba vágta a gereblye. Szidta is a kegyetlen Sorsot, pedig a gereblyét nem a Sors, hanem ő hagyta fogával felfelé saját útjában.
Ez a fontos mesemes (156 karakter) a szerző azon nézetét tükrözi, hogy a sorcsapások nem valamiféle predesztináció eredményeképp jelentkeznek, hanem azokat mi magunk helyezzük el fogával felfelé földön hagyott gereblyeként többé, kevésbé kanyargós életutunkon. Ha sokszor letérünk az útról, tévelygünk, visszafordulunk, esetleg túl sok gereblyét hagyunk magunk után. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, elővigyázatosak, sietünk, vagy kapkodunk, esetleg túl magabiztosak vagyunk, akkor nagy eséllyel saját magunkat vágjuk pofán.
Küldd el ezt a videót ismerősödnek!
Felhasználói kommentek:
Zeke Lászlóné
Drága Lacikám!
Köszönöm a mesemeseket!Gratulálok a szuper ötletedhez, a tündéri rajzokhoz, a frappáns mesékhez!Kívánom, hogy adjon sok örömöt, hozzon sok sikert Neked a \"Mesemes\"
Ölel:Anya
