A MeSeMes szabálykönyve

1.§ A mesemes új irodalmi műfaj; rendkívül rövid, SMS méretű mese.

2.§ (1) A mesemes javarészt mese.
(2) A mesemes kisebb részben az 1985-ben a GSM szabványok között definiált, a mobiltelefonokkal küldhető „rövidüzenet-szolgáltatás”: SMS (Short Message Service).
(3) A mesemes két forrásának elegye. A mesemes tartalmára a mesék hagyományvilága, míg formai kellékeire az SMS szabályai irányadóak.

3.§ (1) A mesemes kötelező mese (tartalmi) elemei:
a) A mesemesnek tettekben, cselekedetekben beszélő, jótékony hatású története van.
b) A mesemesek az emberi közösség pszichéjéhez szóló, ősi, archetipikus figurákat, vagy ezek mai megfelelőit felsorakoztató tanulságos történetek, melyekben nem a karakterisztikus, személyes jegyeket, érzelmeket megjelenítő „sztorinak”, hanem az elvonatkoztatott általánosításnak, bölcs tanulságnak, filozófiai mondandónak van döntő szerepe.
c) A mesemesnek irodalmi üzenete van.
(2) A mesemes mindig szól valamiről: fontos, vagy vicces dologról. Nem tekintendő mesemesnek a „csalimese”, ami olyan rendkívül rövid „mese”, ami mesének indul ugyan, de nincs tartalma, csak megtréfálja a hallgatót.

4.§ A mesemes ősi eredetét meg nem tagadva előszeretettel (de nem kötelező jelleggel) szerepelteti a klasszikus mesebeli figurákat (öreg király, legkisebb királyfi, hétfejű sárkány, gonosz boszorka, kobold, tündér és a többi), de nem műfajidegen a modern kor környezetének megjelenítése, akár szereplők, akár tárgyak szerepeltetése útján. A mesemes ősi egyben korszerű műfaj.

5.§ (1) A mesemes formai SMS (formai) elemei:
a) A mesemes mérete (szövegének terjedelme) legfeljebb százhatvan karakterből állhat.
b) A mesemes terjedelmébe nem számítandó be a mesemes címe, ami azonban semmiképpen nem lehet hosszabb, mint maga az írásmű.
c) Megengedett a mesemes szövegének lábjegyzetelése, viszont a lábjegyzet szövege beleszámít a mesemes terjedelmébe.
d) A mesemeshez fűzött értelmező magyarázatok nem számítanak a mesemes terjedelmébe.

6.§ (1) A terjedelem számításának részletszabályai az alábbiak:
a) Karakter alatt értendő minden betű (a teljes magyar abc betűkészlete), illetve a szöveg megjelenítéséhez tartozó egyéb elemek, mint amilyen a szóköz (space), a bekezdés (tab), a zárójel, a kötőjel, a gondolatjel, az aposztróf, az idézőjel és az írásjelek.
b) A kettős mássalhangzók, illetve a hármas mássalhangzó, valamint az indulatszavakban, hangutánzó szavakban sokszorozott betűk annyi karakterből állnak, ahány betű szerepel bennük.
c) Az írásjelek közül a pont, a kettőspont, a pontosvessző, a kérdőjel és a felkiáltójel egy karakternek számít, míg a kettőzött, vagy sokszorozott írásjelek annyi karakternek számítanak, ahányszor alkalmazzuk őket (például a „!?” két karakternek, a „…” három karakternek, a „!!!!” négy karakternek számít).
d) A bekezdés egy karakternek számít, függetlenül a szövegszerkesztő által beállított tényleges hosszúságtól. Külön karakternek számít a lábjegyzet jel is.
e) A betűk, mint karakterek számításánál figyelmen kívül marad, hogy a betű nagy vagy kicsi alakban szerepel a szövegben. A magyar abc betűkészletében nem szereplő betűket a szükségképpen használt idegen szavakban és nevekben lehet használni, ugyanígy megengedett a „§” jel használata is.
f) A latin abc betűkészletétől eredetében eltérő ciril, görög, arab, kínai, rovásírásos stb. írásmód karakterkészlete nem alkalmas a mesemes megszövegezésére, ezért az eredetileg ilyen nyelvi eszközökkel megfogalmazott nyelvi elemeket a latin betűs írásmód szerint átírt változatban lehet „beemelni” a mesemesbe.  

7.§ A mesemes írásmódjára, stílusára jellemző további szabályok, követelmények:
a) A mesemes irodalmi műfaj, ennek megfelelően a magyar nyelv szabályainak megfelelő, szabatos, pontos és helyes használata alapvető elvárás. Ennek szellemében – az alapvető nyelvhelyességi szabályokon túl – kötelező igazodni a kifejezett gondolat „szituációjához” is (például a közbevetett gondolat gondolatjelek között van, az idézet idézőjelek között van; a párbeszéd bekezdésekben, gondolatjelekkel, vagy „drámaszövegben” a szereplők nevei után kettősponttal jelennek meg stb.).
b) A mesemes szigorú szabályai mellett írói szabadság – mint minden irodalmi műfajban – felmentést adhat a szigorú szabályok alól, minden olyan esetben, ahol ennek kreatív szerepe, „stílusértéke” van. Például nem nyelvhelyességi hiba az „álldogál” helyett az „ádigál” alkalmazása, ha indokolt a népies szóhasználat visszaadása.
c) A mesemes értéke a tömör megfogalmazásban és a gondolat szépségében áll, de külön értéket képvisel – az ősi eredetre utalás jegyében – az archaikus megfogalmazás, a régies szóhasználat, a mesékből ismert nyelvi fordulatok használata („pedig” helyett „pediglen”; „fekete” helyett „szerecsen”).

8.§ További, a mesemes terjedelmével kapcsolatos szabályok:
a) A sorvég utáni ugrás (enter) szintén karakternek számít. A sorvégi ugrás a bekezdések, párbeszédek előtt kötelező. A sorvégi ugrást és a bekezdést külön kell számítani, még akkor is, ha a szövegszerkesztő a sorvégi ugrás után automatikusan bekezdéssel szerkeszti a következő sort. Tehát, a bekezdés végének utolsó karaktere, aztán a bekezdés vége (enter), majd a következő bekezdés eleje (tab), végül a következő bekezdés első karaktere összesen négy karakternek felel meg.
b) A mesemesben – mivel ezek nem az irodalmi nyelv elemei – matematikai kifejezések, mint például a reláció jelek (egyenlőség jel; nagyobb, kisebb jel); matematikai műveletek jelei (összeadás, kivonás, szorzás, osztás); hatvány, vagy gyökjelzések; számmal, tört jelzéssel kiírt tört számok (½, ¾) nem szerepelhetnek. Ezek szövegesen, az irodalmi nyelv eszközeivel leírt tartalma természetesen szerepelhet a mesemesben.
c) Számok szerepelhetnek a mesemesben, de stílusosabb alkalmazni ezek betűvel kiírt változatát. A „végtelen”, mint „szám” a matematikai jelzéssel nem helyettesíthető.
d) Lehet a szövegben kiemelni (dőlt, vagy vastagított, esetleg nagybetűk alkalmazásával), ami nem jelent változást a karakterszámban.
e) Az általánosan alkalmazott rövidítések, mint például a „stb.”, az „etc.”, a „TV” alkalmazható; a sorszámnevek számokkal jelzése („hetedik” helyett „7.”) elfogadható, de nem elfogadható az erőltetett tömörítés és rövidítés (a „hetedhét ország” helyett a „7-ed 7 orsz.”).
f) Nem alkalmazható a tudományos nyelvhasználatban ismert rövidítési formák alkalmazása (például: „valami” helyett „vmi”; „valaki” helyett „vki”).
g) Nem alkalmazhatóak a karakter-kombinációkból kreált „szmájlik” (például: :), illetve az egyes betűkészletek szimbolikus képi elemei, apró, ornamentikus karakterek (Dingbats, Wingdings stb.)
h) Kifejezetten tilos az SMS világból ismert nyelvtorzító rövidítések (SMS-nyelv) alkalmazása: „hogy” helyett „h”; „sz” helyett „x”; „vagyok” helyett „vok”; „tudom” helyett „tom”; „nagyon” helyett „naon” stb.

9.§ Azt, hogy valamely szöveg mesemes-e, avagy sem, az dönti el, hogy a jelen szabálykönyvben lefektetett szabályoknak megfelel-e.

Kelt: Kuala Lumpur, 2009. december 15.

Zeke László