Mesemes hírlevél összefoglaló
MeSeMeSemény
utolsó frissítés: 2014. 04. 16.
utolsó előtti frissítés: 2013. 05. 20.
ZEKE LÁSZLÓ
Debrecenben születtem 1965. november 25. napján. Nagyszerű emberek vettek körül gyermekkoromban, így én is nagyszerűen éreztem magam. És ez most is így van. Erről első sorban Szászi Zsuzsi, a feleségem és két kisfiunk: Lackó és Bálint gondoskodik.
Az erdőt és a várost nagyon szerettem és szeretem most is.
Mint hajdan volt dyslexiásnak még mindig fordítva kanyarodnak betűim, kézírásomat még mindig csaknem lehetetlen elolvasni – ezért szeretek nyomtatásban, könyv alakban írni.
A jogi tanulmányok folytatása során megkapott az a szavakkal, szószerkezetekkel való mérhetetlenül bonyolult és érdekes játék, mely tulajdonképpen a jogászkodás lényegét jelenti. Az ügyvédi munka során pedig módom nyílt a legszélsőségesebben megnyilvánuló emberi indulatok, érzések között kutakodni, ami persze jócskán megtöltötte értelemmel a szavak értelmezése körüli játékot.
Irodalmi ízlésemet és érdeklődésemet alapvetően meghatározta William Shakespeare, akinek tiszteletére az ő műveiből vett idézetek vezetnek be minden nagyobb egységet első regényemben. Írásaival – és persze filmjeivel – döntő befolyással volt rám Woody Allen, elsősorban a groteszk látásmódjával és humorba ágyazott sajátos életfilozófiájával. Kurt Vonnegut kis egységekből, apró, tömör „novella értékű” láncszemekből építkező írásmódja és egyedi, ironikus hangvétele lebilincselő számomra. Igazi „lelki barátságot kötöttem” Boris Viannal, aki egyedülálló szarkasztikus humorával, kamaszkori írásainak hangulatával egyik fő okává vált annak, hogy írásra adtam fejemet. A nagy klasszikusok közül F. M. Dosztojevszkij, illetve Ernest Hemingway jelentetik számomra az etalont.
A magyar irodalom klasszikusai közül Karinthy Frigyes humorba ágyazott filozófiája, a „ponyva klasszikusának” Rejtő Jenőnek fantasztikus ötletgazdagsága és humorában összetéveszthetetlen stílusa, Mikszáth Kálmán epikája, Madách Imre drámai nyelve és Arany János nyelvi gazdagsága gyakorolta rám a legnagyobb hatást. Kormos István verses Vackor történetei, Csukás István, Lázár Ervin, Döbrentey Ildikó meséi, Romhányi „Rímhányó” József jellegzetes humorú versei, rajzfilm szövegkönyvei, Fodor Ákos haiku versei döntő jelentőségű, irodalmi működésemet alapvetően befolyásoló olvasmányélményeim voltak. Hernádi Gyula sokrétű irodalmi munkássága, az által alkalmazott szellemes „írástechnikai megoldások” nagymértékben meghatározták felfogásomat az írásról, ezért kértem fel őt arra, hogy első regényemhez írjon előszót.
Az írásaimat illusztráló rajzok elkészítéséhez a késztetést abból az elgondolásból merítettem, mely szerint „nincs annál hitelesebb illusztráció, mint amit a szöveg szerzője készít”. Kisgyermekkorban is lelkesen bújtam a Ludas Matyi lapjait, vagy a politikai hetilapok karikatúra oldalait hamarabb lettem a rajzok rajongója, mint a szövegé. Kedvenc mesekönyveim (Rémusz bácsi meséi, Vackor meséi) rajzolójaként Reich Károly; sok igen kedves könyvem illusztrátoraként: Réber László, illetve a karikatúristaként, rajzfilm animátorként: Sajdik Ferenc jelentették számomra a legmeghatározóbb élményt. Kedvenc karikatúristáim: Brenner György, Endrődi István, Fülöp György, Balázs-Piri Balázs, Kaján Tibor. Külföldi rajzolók közül Jean Effel a kedvencem.
* * *
Irodalmi ténykedésemet 1991-ben – minden átmenet nélkül – egy regény megírásával kezdtem "De hol a lélek fogkeféje?" címmel, melyet a GONDOLAT és a HATODIK SĺP kiadók jelentettek meg 1993-ban. Maga a történet mai; egy XX. század végi fiatalember életének első negyedszázada alatt álélt "viszontagságok" és kalandok jelentik a történet gerincét. A cselekmény ívét igyekeztem – saját élettörténetemtől elrugaszkodva – oly módon megszerkeszteni, hogy az azon réteg számára, akiket összefoglalóan, elméletileg mai, fiatal, értelmiséginek hívnak általános érvényű lehessen. A történet 25 éve az óvodás korszaktól az egyetemi diplomaosztó utáni hazatérésig tart melegen tanácsolva az olvasónak: áss egy alagutat, ugyanazt, amit óvodásként elkezdtél, de menet közben abbahagytál, mert azt hitted fontosabb dolgod van. Ásd ki ismét a fantázia alagútját!
Első írásom megjelenését követő évben, azaz: 1994-ben megjelent a meghatározhatatlan műfajú "Jellemrajzok" című kötetet Theophrasztosz művének folytatásaként, a HATODIK SĺP gondozásában, részletesen és érzékletesen meghatározva, illetve taglalva harminc rossz emberi tulajdonság mibenlétét.
Az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Hivatal egyik munkatársának biztatására az első regényemben lévő abszurd dráma töredéket megírtam "Klasszikusok, avagy az ifjúság gyönyörei és bűnei" címmel. A "tetszés szerinti felvonásban előadható mű" 1994. óta a Szerzői Jogvédő Hivatal polcain lapul.
Szerencsés véletlenek folytán – ha egyáltalán van véletlen – lehetőségem nyílt együtt dolgozni Döbrentey Ildikó és Levente Péter csapatával egy kis nyári televíziós produkció erejéig, mint társ-forgatókönyvíró. A produkció címe: "Ez is valami?" volt, 1995. július 21. napján került adásba az MTV 1-en.
1996-ban megírtam a filmszerűen pergő képsorokból álló "Tűzzünk a Paradicsomba!" című fordított Pygmalion történetet regény formájában ami 1998-ban, a nyári könyvhétre a SENECA Kiadó gondozásában megjelent.
Idő közben, 1998 folyamán – Hernádi Gyula és Lázár Ervin ajánlásával – tagja lettem a Magyar Írószövetségnek.
A debreceni Rádió FM’95 rádióadón 1999. nyarán egy hét részes sorozatban "Canis merga, avagy mesél az index" címmel az egyetemi vizsgázás témakörével foglalkozó, áltudományos műsorom volt adásban, mely az „egyetemi jegyzet” formájában közreadandó írásom anyagára épült. 1999. Mikulására megjelent „Borzontorz meséi” című mesekötetem Döbrentey Ildikó, Lázár Ervin és Levente Péter ajánlásával (és biztatására). Ebben a kötetben igyekeztem visszaidézni életem legfantasztikusabb korszakának, az óvodás kornak a hangulatát, egyben tanulságos történetekkel szolgálni legifjabb olvasóimnak. A mesék a 2001. Mikulására megjelent „Borzontorz esete a félszemű játékmacival” című kötettel folytatódtak.
2001-ben címszó lettem a Humorlexikonban (Tarsoly Kiadó, Budapest).
A hagyományokhoz híven Mikulásra megjelent a „Borzontorz meséi” című CD 2002-ben. A lemez az első mesekötetből válogatott öt mesét, illetve a Djabe zenekartól négy zenei betétet tartalmaz. A mesélő: Kálloy Molnár Péter. Ebben az évben született meg első kisfiam: Lackó.
A 2003. évben, a nyári könyvhéten megjelent a "Canis merga, avagy mesél az index" című, „művileg antikolt” nosztalgia-egyetemi-jegyzet.
Borzontorz meséiből megvalósításra vár (és készül) a harmadik kötet.
A "Döbrögi újra száguld!" című regény alakot öltött monumentális mesém (műfaját tekintve mega-regény), mely a felnőttekben lakozó gyermekeknek (másképpen fogalmazva 40 éves gyerekeknek) szól a cselekedeteink hátterében álló igazi mozgatókról, illetve az azzal nem mindig szinkronban álló értékekről 2005. Mikulására jelent meg az Új Mandátum Kiadó gondozásában. Ezt a regényt 1994-től 1997-ig írtam, mégpedig azért, mert azt gondolom: olvasni és nevetni csak az ember tud; az olvasás emberré tesz bennünket, a nevetés pedig boldoggá, épp ezért, ha egy mód van rá embernek kell maradnunk. Ebben az évben született meg második kisfiam: Bálint.
2009. nyarán írtam és illusztráltam a mesemeseket, majd ősszel elkészült az első 50 félperces mesemes film.
Minden kötetemet saját rajzok illusztrálják, s a borítókat is én tervezem. A „De hol a lélek fogkeféje?” színekben tobzódó borítója akvarell, illetve tus technikával készült, a szövegbe iktatott rajzok műszaki rajzokhoz használatos tustollakkal készültek, szándékolan gyermeteg „ákom-bákom betűkkel” (direkt bal kézzel készültek tekintve, hogy jobbkezes vagyok). Ezzel kívántam elérni, hogy a rajzok még szívet melengetőbben gyermetegek legyenek.
A „Jellemrajzok” borítója fekete-fehér kontrasztos felületen színes idomok kollázsa, a grafikák pedig (minden jellemhez igazodó) zsírkréta portré sziluettek, amelyeket számítógép grafikai eljárással „toldottam meg”.
A „Tűzzünk a Paradicsomba” borítója egzotikus hangulatot idéző parafa mintázatú, míg a rajzok a kulcsszereplők jellemét illusztráló „lexikon ábrák” (tus rajzok).
A „Borzontorz meséi” borítóján a Naptól és a Holdtól beragyogott ragyogó égbolton úszó felhőcskékben a kötet meséinek jelenetei elevenednek meg (akvarell és tus), míg a mesék szövege alatt/mellett mintegy kétszáz vízzel lavírozott tus rajz kíséri a szöveget kétszín-nyomásban.
A „Borzontorz esete a félszemű játékmacival” című kötet grafikai megoldásai megegyeznek az első kötetben alkalmazott metódusokkal (a borító ezúttal – a ragyogó égbolt helyett – egy rét fűcsomói közé vezeti a szemlélőt).
A „Borzontorz meséi” CD borítóján egy meséből megelevenedett jelenet látható (karácsonyi égboltra függesztett díszek ablakból szemlélve), a belső borítón és a korongon pedig a mesekötetekből már jól ismert felhők úsznak.
A „Canis Merga” „gyárilag” összefirkált, eleve használt jegyzet mesterséges kávé foltokat, zsírpecséteket, unalom firkákat, diák levelezést, pörgetős rajzfilmet, pikáns rajzokat, telefonszámokat, amőba játék rajzokat stb. stb. tartalmaz, a tárgyhoz nem illő, tudományoskodó ábrákkal. A grafikát a nyomtatás előtti pauszra rajzoltam, a rajzos elemek így elmosódottak, a pincében porosodó, molyette jegyzet benyomását keltik.
A „Döbrögi újra száguld!” grafikái a „Fogkefe” rajzainak stílusában követik a történetet, műszaki rajzhoz használt tus-toll helyett metszett hegyű art-penekkel és vizes ecsettel.
A MeSeMeS filmek fázis rajzait szintén én készítettem vektor grafikus programmal, főként könnyen karakterizálható madárka sziluettekből és kovácsolt vas motívumokból kialakítva a MeSeMeS-ek képi világát.
Könyv illusztrátorként a saját írásaimon túl eddig két könyv rajzait készítettem el: Napról napra, a mi kalendáriumunk Pedellus Kiadó, Debrecen, 1992. (óvodai módszertani szakkönyv) rajzait, illetve V. Vajdics Krisztina Neked írtam című verseskötetének (Nóvum Kiadó, 2008.) hópihe és hatszög mintázatokból készített illusztrációit.
Alkotói tevékenységemben fontos állomás saját zenekaromnak (Zexattt Band) első CD lemeze „Teljes agyfogyatkozás” címmel (megjelent a GRAMY Records gondozásában 1999-ben). A lemezen elsősorban szövegíróként, illetve énekesként szerepelek. A dalok önfeledt, diákos „ökörködés” hangulata (ici-picit polgárpukkasztó jellege) nagyon közel áll a szívemhez, büszke vagyok arra, hogy barátaimmal létrehozhattunk egy ilyen minden kompromisszumtól mentes zenei anyagot. A második (Zexattt Band) lemez „Nagyon fasza lemez” címmel 2005. március 8. napján (a zenekar első koncertjének 25. évfordulóján) jelent meg ugyancsak a GRAMY Records gondozásában. A lemez 8. felvétele: „Kívánom Dávid Ibolyát (Part One)” két rádiócsatornán (Sláger Rádió Bumeráng; Friss Rádi
Debrecen, 2009. december 15.
Zeke László
KÁLLOY MOLNÁR PÉTER
1970-ben született Mezőcsáton. Édesapja állatorvos, édesanyja tanítónő. A debreceni Ady Endre Gimnázium elvégzése után a Színház és Filmművészeti Főiskola színész szakának hallgatója, ahol 1993-ban diplomázik. A Főiskolán Békés András, majd Iglódi István osztályába jár. Tanárai: Avar István, Végvári Tamás, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Marton László, Verebes István. 1990-ben félévet Angliában tölt ösztöndíjjal a Guildhall School of Music and Drama-ban. Ugyanebben az évben az olaszországi Pordenon-ben vesz részt kurzuson, majd a Comedia del art-et tanít Veronában egy nemzetközi fesztiválon.
Kísérletező kedve és intellektusa már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen megmutatkozik:
1991-ben Witkiewitz-darabot mutatnak be a Komédiumban, a Magyar Rádióban önálló koncertet ad saját versmegzenésítéseiből. Monodrámát játszik James Joyce művéből, különórákon képezi hangját – Vasutas Zeneiskola musicalstúdiójában Toldi Máriánál. 1992-ben ennek eredményeképpen USA-ban operát énekel angolul (Mozart: Varázsfuvola) és a Stúdióval Finnországban vendégszerepel.
1993 és 1997 között a Vígszínház tagja – ahol kiváló rendezőkkel dolgozik (Marton László, Taub János, Valló Péter, Alföldi Róbert, Eszenyi Enikő) Fontosabb szerepei a Vígszínházban: West Side Story: Action, A háború és béke: Rosztov gróf, Rómeó és Júlia: Benvolio.
1994-ben lefordítja ShakespeaRe Összes Röviditve (SÖR) – t, melyet azóta is nagy sikerrel játszik Kálid Artúrral és Gáspár Andrással. 1995-ben Villon versekből monodrámát kreál „A legújabb villon” címmel, majd ugyanebben az évben játssza a Komédiásokban Gethin Price szerepét. Nagy sikere van a Rocky Horror Showban, a Fame-ben és a Svejk címszerepében. 1997-től tehetsége kötetlenebb kibontakoztatására a szabadúszást választja. Komoly szakmai sikert arat a Kucó c. monodráma szellemi fogyatékos fiújával. Első rendezése Keyes: Virágot Algernonnak az IBS-ben, Sinkó László és Molnár Pirsoka főszereplésével. 1999-ben kinevezték a Buda Stage főrendezőjének, ahol megrendezi a Rocky Horror Show-t. 2000-ben eljátssza a Nagyon fájl-t, 2001-ben USA-ban és Kanadában Koppányt énekel az István, a király turnén. Rudolf Péterrel színpadra állítják és eljátsszák a Kövek a zsebben-t, amely jelenleg is nagy sikerrel fut a Thália Színházban.
Elvégzi a Színház és Filmművészeti Egyetem PHD szakát. (Doctor of Liberal Arts). 2004-ben Lautrec életéből musicalt rendez – Éljen az élet. Megrendezi a Rómeó és Júliát, majd a Budapesti Kamaraszínházban egy rendhagyó előadásban a Három nővért Kaszás Attilával és Blaskó Péterrel. 2005-ben Podkoljoszint játszik Gogol Háztűznézőjében, Lomov a Leánykérésben. 2006-ban Zosert játssza az Aidában. Megrendezi a Vakítást. 2007-ben legújabb vígjátéka a Caveman.
Fontosabb filmbeli alakításai: Üvegtigris I – II., Kútfejek, Papírkutyák, Robin Hood (angolul), Dinotopia (angolul), American Rhapsody (angolul), Nájlon gitár
Jónéhány televíziós műsorban, sorozatban szerepel: Meselánc, Kézirat, Egy kis szívesség, Szibéria nyuszt, Nyugat, Született lúzer és a jelenleg futó egyik legsikeresebb műsor a Beugró oszlopos tagja (Rudolf Péter, Szabó Győző, Pokorni Lia)
Öt verseskötete jelent meg: Keselyű dal, Staccato, Last minute, Ígéreted magházában, Ablak az égen
Műfordításai: S.Ö.R., G.Ö.R.CS., Rocky Horror Show, Kövek a zsebben
Lemezei: Rocky Horror Show, A legújabb Villon (versek), Borzontorz meséi, Aida, Fame, Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok, A nő után (saját szerzeményeiből), A miniszter félrelép, Isteni show.
ZEKE LACKÓ
Debrecenben született 2002. június 18. napján (sorban a IV. Zeke Lászlóként). Tanulmányait Debrecenben a Sinai Miklós Utcai Óvoda Szivárvány Csoportjában kezdte meg, ahol a néphagyomány ápolás mellett aktív ovi-foci elméleti és gyakorlati ismereteket szerzett. 2008. január 22. napján oklevéllel tüntették ki „A lovacskázás játék győzelméért”. A 2009. áprilisában Debrecenben szervezett ovi-foci bajnokságban csapata legjobbjaként kitüntetésben részesült.
Irodalmi tevékenységét nem sokkal fogantatása után, jóval megszületése előtt megkezdte! Édesapja (III. Zeke László) „Borzontorz esete a félszemű játékmacival” címmel 2001-ben megjelent mesekönyvének ajánlásában tűnt fel – mivel akkor még neme és neve nem volt ismeretes – „Sesztay Bence uncsitesója” megnevezéssel. Ugyancsak ajánlásban – immáron névvel (és Bálint nevű testvérével) – vállalt szerepet III. Zeke László „Döbrögi újra száguld!” című regényében 2005-ben.
Óvodás éveiben intenzíven képezte magát a meseirodalom területén, folyamatosan és igen aktívan tanulmányozta (olvasni még nem tudván szülei közvetítésével) Kormos István Vackorról írott meséit, Döbrentey Ildikó Égből Pottyant Meséit, Rémusz bácsi meséit, Lázár Ervin meséit (különös tekintettel a „Manógyár” című kötetre), valamint a Borzontorz meséket. Nem hanyagolta el a verseket és a megzenésített verseket sem. A Kaláka, Gryllus Vilmos és az Alma zenekar mellett Carlos Santana muzsikája volt rá a legnagyobb hatással.
Általános iskolai tanulmányait Debrecenben az Ibolya Utcai Általános Iskolában kezdte meg – Vackorhoz hasonlóan – az 1. b-ben, a 2009/2010-es tanévben. Jól tanul, ügyesen focizik és úszik. 2008. november 6. napja óta tagja a Magyar Kyokushinkai Szervezetnek (Traditional Kyokushin Karate Dojo Debrecen); 2009. 6. hó 15. napján tett övvizsgával megszerezte a narancssárga övet. Nagyon szépen rajzol és még mielőtt folyékonyan megtanult volna olvasni a debreceni Friss Rádió hangstúdiójában felmondott ötven MeSeMeS-t. Mint a felvételeken az jól hallható: nagyon okos és aranyos kisfiú.
